Alapszabály

 

Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály, 2011. november 12.

 

Alapszabály

 

A Felekezeti Közoktatási Intézmények Dolgozóinak Szakszervezet alapszabályát a következőkben állapítja meg:

 

 

I. Általános rendelkezések

 

1.         A Szakszervezet elnevezése: Felekezeti Közoktatási Intézmények Dolgozóinak Szakszervezete, rövidített neve: FeKIDoSZ

 

2.         A Szakszervezet székhelye: 6000 Kecskemét, Piaristák tere 5.

 

3.         A Szakszervezet önkéntes tagsági viszonyon alapuló, önkéntesen létrehozott, szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységet végző, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. A Szakszervezet a munkahelyi szerveződés elvére épül.

 

4.         A Szakszervezet állami és politikai szervektől, politikai pártoktól független tevékenységet folytat.

 

5.         A Szakszervezet tevékenysége kiterjed az ország egész területére.

 

6.         A Szakszervezet jogi személy.

 

7.         A Szakszervezet képviseleti joggal rendelkezik minden olyan intézményben, ahol alapszervezetet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik

 

 

II. A Szakszervezet célja

 

1.         A Szakszervezet célja elsősorban tagjai, az egyházi fenntartású közoktatási intézmények munkavállalói, nyugdíjasai és az ilyen intézményekben oktatási, pedagógiai munkával foglalkozó szabadfoglalkozásúak érdekeinek védelme és érvényesítése a tagok élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása érdekében. Ennek körében a Szakszervezet fellép a munkáltatóval vagy más szervezetekkel, hatóságokkal szemben, képviseli a tagokat, részt vesz a tagok tájékoztatásában, elősegíti jogaik megismerését, kötelezettségeik teljesítését.

 

 

III. Feladatai

 

1.         Kollektív szerződést, illetve más szerződéseket, megállapodásokat köt.

2.         Gyakorolja a törvényben rögzített szakszervezeti jogokat, a fenti célkitűzések érdekében.

3.         Képviseli a Szakszervezethez tartozó tagság egészét, vagy nagyobb csoportját a partner-munkáltatóknál és más szerveknél.

4.         Részt vállal a […] dolgozókat érintő érdekvédelmi, érdekképviseleti kérdések megoldásában, közösen lép fel minden olyan szervezettel, amelynek célja egybeesik tagságának érdekeivel.

5.         A tag illetve a tagság részére szakszervezeti szolgáltatást nyújt és ezen belül önsegélyező szolgáltatást biztosít.

6.         Fellép a sérelmes döntések, intézkedések ellen, és a rendelkezésre álló eszközökkel érvényesíti a tagság érdekeit. Álláspontjának a nyilvánosság fórumain következetesen hangot ad.

7.         Országos szakmai egyeztetéseken részt vesz.

 

 

IV. Működésének alapelvei

 

A függetlenség, az önállóság, a nyitottság, az önkéntesség, önszerveződés, a demokrácia, a konszenzusra törekvés, a szolidaritás, a kisebbség véleményének tiszteletben tartása, valamint a jogszerűség, takarékosság.

 

 

V. A szakszervezeti tagság keletkezése, megszűnése

 

1.         A szakszervezetbe felvételüket kérhetik azok természetes a személyek akik a szakszervezet célkitűzéseit és alapszabályát elfogadják. A szakszervezeti tagság formái: rendes tagság és pártoló tagság.

 

2.         A szakszervezetbe a belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

 

3.         A Szakszervezet rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyházi közoktatási intézményekben munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve az intézményben bármilyen formában oktatási, pedagógiai tevékenységet lát el, és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal a szakszervezeti célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagságot a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint az oktatási, pedagógiai tevékenység megszűnése nem érinti.

 

4.         A Szakszervezet pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magánszemély, aki adományaival rendszeresen segíti a Szakszervezet munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

 

5.         A pártoló tag vagy képviselője részt vehet tanácskozási joggal a szakszervezet testületi ülésein, azonban nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt határozattal, amely ellen fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé.

A pártoló tag tagsági viszonyának keletkezésére, megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire egyebekben a rendes tagra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

6.         A tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és annak az illetékes alapszervezet valamely tisztségviselőjéhez történő eljuttatásával jön létre. A belépési nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a tag vállalja a rendszeres és folyamatos tagdíjfizetést, és nyilatkozik arról is, hogy a Szakszervezet Alapszabályát és programját elfogadja. Újonnan alakuló alapszervezet esetében az Elnökséghez kell a felvételi kérelmet eljuttatni.

 

7.                     A feltételeknek megfelelő jelentkező felvételét a szakszervezeti alapszervezet, illetve az azt képviselő tisztségviselő nem tagadhatja meg.

 

8.                     Nem szakítja meg a tagsági viszonyt a nyugdíjazás, a munkanélkülivé válás, a gyermekgondozási és ápolási, illetve egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amennyiben a tag a tagdíj fizetésével tagsági viszonyát fenntartja.

 

9.         A szakszervezeti tagság megszűnik a Szakszervezet megszűnésével, a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

 

10.       A tag a kilépési szándékát, a kilépést megelőzően, írásban köteles  bejelenteni az illetékes alapszervezet bármely tisztségviselőjének. A tagsági viszony a kilépési szándék bejelentése időpontjában szűnik meg.

 

11.       Az illetékes alapszervezet taggyűlése titkos, kétharmados szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja azt a tagot, aki

a) az alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés határozatait súlyosan sérti,

b) a Szakszervezet célja megvalósítását veszélyezteti vagy magatartásával egyébként méltatlanná válik a tagságra, vagy

c) három havi tagdíjfizetési kötelezettségét önhibájából elmulasztja, és a felszólítást követően 30 napos határidő eltelte után sem pótolja.

 

12.       Kizárás kezdeményezésére az illetékes alapszervezet tagjainak tíz százaléka a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) és az Elnökség jogosult. A kizárásról az illetékese alapszervezet dönt. A tag a kizáró határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Elnökséghez. A kizárásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat tartalmazza.

 

13.       A pártoló tag kizárása első fokon az Elnökség hatáskörébe tartozik, határozata ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűléshez.

 

14.       A kizárást elrendelő másodfokú határozat ellen a kizárással érintett tag a tudomásszerzést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat a határozat bírósági felülvizsgálata iránt az 1989. évi II. törvény 16. §-a alapján.

 

 

VI. A tagok jogai és kötelezettségei

 

1.         A rendes tag részt vehet a szakszervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a szakszervezet szerveibe, illetve tisztségviselőjének.

 

2.         A rendes tag jogosult különösen:

(a)        véleményt nyilvánítani szakszervezeti ügyekben,

(b)        a Szakszervezet által nyújtott szolgáltatások igénybevételére,

(c)        a Szakszervezet intézményeinek igénybevételére,

(d)       részt venni a szakszervezeti feladatok, állásfoglalások, döntések kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében közvetlen vagy közvetett formában,

(e)        a választott testületek és képviselői útján jogosult ellenőrizni a szakszervezet működését és tisztségviselőinek tevékenységét, valamint kezdeményezheti a választott tisztségviselő visszahívását,

(f)        tájékozódni a Szakszervezet pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásáról,

(g)        munkaügyi, bérügyi, jogi, szociális, és egyéb problémáival tanácsért, támogatásért, védelemért és képviseletért fordulhat bármely szintű szakszervezeti szervhez

(h)       A tag kezdeményezheti alapszervezeti csoport vagy alapszervezet megalakítását.

(i)        A tag a Szakszervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, a tudomásra jutástól számított harminc napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

 

3.         A rendes tag jogait és kötelezettségeit elsősorban abban az alapszervezetben gyakorolja, amely azon intézménynél működik, amellyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve amely intézményben oktatási, pedagógiai tevékenységet lát el.

 

4.         A szakszervezeti rendes tagok jogai egyenlők, függetlenül a fizetendő tagdíj mértékétől. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.

 

5.         A Szakszervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár rendes tag tagja lehet feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

6.         A rendes tag köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek. A rendes tag köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni a szakszervezeti célok megvalósítása, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

 

 

VII. A szakszervezet szervezete

 

A szakszervezet országos szervei:

 

a) Közgyűlés

b) Elnökség

c) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

 

1. A Közgyűlés

 

1.         A Szakszervezet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely a Szakszervezetet érintő valamennyi kérdésben dönthet.

 

2.         A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – kezdeményezi, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A Közgyűlésre minden tagot az ülés helyének, időpontjának és a napirendjének a közlésével, utólag igazolható módon kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívást érvényesnek kell tekinteni, ha a meghívó a meghívott részére közvetlenül, személyesen kerül átadásra vagy telefax, illetőleg posta vagy futár útján, továbbá elektronikus úton, igazolható módon kerül megküldésre.

 

3.         A Közgyűlés határozatképes, ha a  - szavazati joggal rendelkező - tagok 50 százaléka + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, akkor az eredeti meghívóval, az eredeti ülést követő 30 perc elteltével megismételt Közgyűlést kell összehívni az eredetivel azonos napirenddel, és az eredeti meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

4.         A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

5.         Az Alapszabály módosításához, és a Szakszervezet feloszlása, egyesülése, szakszervezeti szövetség alapítása, szakszervezeti szövetséghez csatlakozás kimondásához valamennyi tag kétharmadának szavazata szükséges.

 

6.         A Közgyűlés a tisztségviselőket, az ügyintéző és képviseleti szerveket titkos szavazással választja meg.

 

7.         A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

(a)        az Alapszabály megállapítása, módosítása,

(b)        az éves költségvetés meghatározása,

(c)        az Elnökség által előterjesztett éves beszámolójának elfogadása,

(d)       a tagdíj mértékének meghatározása,

(e)        az országos tisztségviselők (Elnök, Titkár, Elnökhelyettes, elnökségi tagok, PEB tagok és PEB elnöke), az országos ügyintéző és képviselő szervek megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása,

(f)        a tisztségviselők javadalmazása,

(g)        elbírálja a pártoló tag kizárását kimondó elnökségi határozatot,

(g)        a Szakszervezet más Szakszervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának kimondása, a Szakszervezet szakszervezeti szövetséghez csatlakozása vagy szakszervezeti szövetség létrehozása

(h)        a pénzkezelési, iratkezelési, fegyelmi és egyéb szabályzat elfogadása.

 

8.         A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben a Közgyűlésen elhangzott valamennyi lényeges adatot, nyilatkozatot rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által kijelölt személy vezeti és két tag hitelesíti.

A közgyűlésen hozott határozatnak a határozatok könyvébe történő bejegyzéséről haladéktalanul intézkedni kell. A bejegyzést a közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő két tag hitelesíti.

 

2. Az Elnökség

 

1.         A Szakszervezet operatív, ügyintéző szerve az 5 főből álló Elnökség. Az Elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes és a titkár, valamint további 2 fő elnökségi tag, akiket a Közgyűlés 5 évre választ meg. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke, illetőleg tanácskozási joggal – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

2.         Az Elnökség feladatai:

(a)        ellátja a Szakszervezet operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,

(b)       irányítja a Szakszervezet működését két Közgyűlés között utólagos beszámolási kötelezettséggel,

(c)        jogosult a Szakszervezetet terhelő kötelezettségek, illetve a Szakszervezetet illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni,

(d)       elbírálja az alapszervezetek tagkizáró határozatai elleni fellebbezést, első fokon dönt a pártoló tag kizárásáról,

(e)        figyelemmel kíséri a tagság élet és munkakörülményeinek alakulását, a Szakszervezet nevében intézkedést kezdeményez,

(f)        jóváhagyja az Alapszervezet megalakulását, illetve egyesülését, szétválását,

(g)       gyakorolja a Mt. 28. §-ában meghatározott, a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet megillető jogosítványokat,

(h)       Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

3.         Az Elnökség döntéseiről, intézkedéseiről beszámol a Közgyűlésen.

 

4.         Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot az ülés helyének, idejének és a napirendjének a közlésével utólag igazolható módon kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább nyolc napos időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

5.         Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

 

6.         Az Elnökség határozatképességéhez legalább három tag, vagyis az Elnökség tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

7.         Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben az elnökségi ülésen elhangzott valamennyi lényeges adatot, nyilatkozatot rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az Elnökség által kijelölt személy vezeti és két kijelölt személy hitelesíti.

 

3. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

 

1.         A Szakszervezet gazdálkodása törvényességének és gazdaságosságának felügyelő szerve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB), amely elnökből és további 2 tagból áll. A bizottság tagjait és elnökét a Közgyűlés választja meg 5 évre.

A bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A PEB üléseit az Elnök hívja össze.

A PEB ülésre minden tagot az ülés helyének, időpontjának és napirendjének a közlésével utólag igazolható módon kell meghívni, úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A meghívást érvényesnek kell tekinteni, ha a meghívó a meghívott részére közvetlenül, személyesen kerül átadásra, vagy telefax, illetőleg posta vagy futár útján, továbbá elektronikus úton igazolható módon kerül megküldésre.

 

2.         A PEB tagja nem lehet a szakszervezet más választott testületének tagja, más szakszervezeti tisztséget nem vállalhat.

 

3.         A PEB szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.

 

A PEB határozatképes, ha azon a tagok 2/3-a jelen van. A PEB határozathozatalához a megjelent tagok közül legalább 2 tag egyhangú döntése szükséges. A PEB határozatait nyílt szavazással hozza meg.

 

4.         A PEB elnöke állandó meghívottja a Közgyűlésnek és az Elnökség üléseinek.

 

5.         A PEB:

(a)        ellenőrzi, folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti az Elnökség, az alapszervezetek költségvetés szerinti, valamint egyéb pénzügyi szabályoknak megfelelő gazdálkodását, illetve a gazdálkodás színvonalát,

(b)       előzetesen véleményezi a költségvetés tervezetét, annak évközi módosítását, az Elnökség gazdálkodásról készített beszámolóit,

(c)        évente megvizsgálja az alapszervezetek pénzügyi beszámolóját,

(d)       folyamatosan figyelemmel kíséri a tagdíjfizetés készség alakulását, intézkedést javasol az elmaradások korrigálására,

(e)        az ellenőrzéseiről, vizsgálatainak tapasztalatairól az Elnökséget és a Közgyűlést folyamatosan tájékoztatja.

 

6.         A PEB a tevékenységéről a Közgyűlésnek évente beszámol.

 

7.         A PEB ellenőrzésének, vizsgálatának megállapítása alapján a Közgyűlésen kezdeményezheti a tisztségviselő visszahívását, a testület feloszlatását, ha tisztségviselő vagy a testület gazdálkodási tevékenysége jogszabálysértő és/vagy a szakszervezet gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti. A Közgyűlés döntéséig, ha a késedelem a Szakszervezet gazdálkodásának törvényes vitelét súlyosan veszélyezteti, a PEB a tisztségviselő vagy a testület gazdálkodási hatáskörét felfüggesztheti. Erre az időre az ügyek viteléről az Elnökség gondoskodik.

 

 

VIII. A tisztségviselők

 

1. Általános szabályok

 

1.1.      Szakszervezeti tisztségviselőnek minősülnek:

a) Elnök

b) Elnökhelyettes

c) Titkár

d) Elnökség tagjai

e) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai

f) az alapszervezet titkára

g) alapszervezet vezetésének (választmányának) tagja

h) bizalmi.

 

1.2.      Az 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a Szakszervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

 

1.3.      Minden tisztségviselő újraválasztható. Minden tisztségviselő az őt megválasztó közösségnek folyamatosan, de legalább évente egyszer beszámolási kötelezettséggel tartozik.

 

1.4.      A tisztségviselőt a tisztségéből a választói visszahívhatják. A visszahívást a szakszervezeti tagok 1/3-a írásban, – az ok vagy okok megjelölésével – kezdeményezheti a tisztségviselőt megválasztó tagságnak vagy testületnek. A visszahívás szabályai a választás szabályaival megegyeznek.

            A visszahívásra indoka lehet:

- a tisztségviselő nem végzi megfelelően a munkáját,

- a tisztségviselő a megbízatásának ellátására egészségügyileg alkalmatlan,

- a tisztségviselő a szakszervezet céljaival össze nem férő magatartást tanúsít,

- a tisztségviselő a tisztség ellátására méltatlanná vált.

 

1.5.      Ha a tisztségviselő bármely okból (például visszahívás, hosszan tartó betegség, munkahely-változtatás, stb.) megválik tisztségétől, az előkészítéshez szükséges legrövidebb időn, de legkésőbb egy hónapon belül a tisztségviselőt megválasztó tagságnak vagy testületnek gondoskodnia kell a tisztség újbóli, választás útján történő betöltéséről. Az új választásig a korábbi tisztségviselő feladatait személyesen vagy (betegség esetén) általa kijelölt képviselő, ha ez sem lehetséges, az illetékes szakszervezeti testület által kijelöl képviselő útján látja el, és neki vagy képviselőjének kell gondoskodnia az új választás megszervezéséről, lebonyolításáról, annak dokumentálásáról.

 

1.6.      A tisztségviselő megbízatásáról bármikor írásban lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon, eszközök átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről gondoskodni köteles. Ennek eljárási rendjéről ügyrendben kell rendelkezni.

 

2.         Az Elnök, Elnökhelyettes és Titkár

 

2.1.      Az Elnököt 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. A mandátum lejártával újraválasztható.

 

2.2.      Az Elnök jogai és kötelességei különösen:

(a)       összehívja a Közgyűlést és vezeti annak ülését,

(b)       összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,

(c)       ellenőrzi a Szakszervezet vagyonának kezelését, így különösen a Szakszervezet vagyonáról a kezelőket elszámoltatja, a Szakszervezet kiadásait ellenőrzi,

(d)       önállóan képviseli a Szakszervezetet hatóságok, más szervek, személyek előtt,

(e)       kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,

(f)        gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

(g)       ellenőrzi a Szakszervezet tevékenysége során keletkezett dokumentációkat,

(h)       munkáltatói jogokat gyakorol a Szakszervezettel munkaviszonyban álló személyek felett,

(i)        utalványozási jogot gyakorol a titkárral vagy bármely más elnökségi taggal együttesen,

(j)        javaslatot tesz a pénzkezelési, iratkezelési és egyéb szabályzat elfogadására

 

2.3.      Az Elnökhelyettest a Közgyűlés 5 évre választja. Az Elnök akadályoztatása vagy felhatalmazása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt, gyakorolja az Elnök jogait.

 

2.4.      A Titkárt a Közgyűlés 5 évre választja. A Titkár jogai és kötelességei:

(a)        kezeli a Szakszervezet iratait,

(b)       kezeli a Szakszervezet vagyonát,

(c)       ellenőrzi a Szakszervezet számláinak hitelességét, bevételi és kiadási bizonylatait,

(d)       vezeti a pénztárkönyvet,

(e)        elősegíti a testületi üléseken hozott határozatok és állásfoglalások megvalósulását, ellátja a szervezési feladatokat,

(f)        előkészíti a testületek üléseit, biztosítja a testületek, tagozatok, munkabizottságok működéséhez szükséges szervezeti és technikai feltételeket,

(g)       gondoskodik a testületi ülések dokumentálásáról, megszervezi az intézményen belüli tájékoztatást,

(h)       az elnök és az elnökhelyettes távollétében levezeti a Közgyűlés és Elnökség ülését,

(i)        vezeti a Közgyűlés, valamint az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását,

(j)        vezeti a közgyűlési és elnökségi határozatokat tartalmazó határozatok könyvét,

(k)       szervezi a szakszervezeti tisztségviselők felkészítését, a tagok tájékoztatását, a Szakszervezet szervei közötti információáramlást,

(l)        vezeti az alapszervezetek nyilvántartását.

 

IX. A Szakszervezet képviselete

 

1.         A Szakszervezet képviseletére az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár jogosultak Az Elnök a Szakszervezetet önállóan, míg az Elnökhelyettes, illetve a Titkár egy másik képviseletre jogosult tisztségviselővel együtt jogosult a képviseletre.

 

2.         A Szakszervezet bankszámlája felett Gáspár István Tamás elnök Budai Zoltánné titkárral, vagy Bánné Dely Zsófia elnökhelyettessel együtt rendelkezik.

 

X. Az Alapszervezetek

 

1.         A Szakszervezet alapegysége az Alapszervezet, amely önállóan működik munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő szervezetként a közvetlen intézményi és fenntartói körben. Az Alapszervezet az egy intézményben pedagógiai tevékenységet ellátó, illetve egy intézménynél munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakszervezeti tagok közössége.

 

2.         Az Alapszervezet nem önálló jogi személy, azonban vagyona erejéig önállóan gazdálkodik, felel érte, és önálló képviseleti joggal rendelkezik a helyi kérdésekben.

 

3.         A szakszervezeti tag csak egy Alapszervezetnek lehet tagja. Egy intézményben két vagy több Alapszervezet csak az Elnökség jóváhagyásával hozható létre.

 

4.         Az alapszervezet minimum 2 szakszervezeti tag közös elhatározásával szervezhető. Az Alapszervezet tisztségviselője köteles annak megalakulását, továbbá az Alapszervezet tagjainak az Alapszervezethez történő csatlakozását tartalmazó nyilatkozatát a Közgyűlés részére, a megalakulás jóváhagyása céljából, bejelenteni. Az alapszervezetek szétválását vagy egyesülését az Elnökség javaslatára a Közgyűlés hagyja jóvá. Az alapszervezetekről a Titkár nyilvántartást vezet.

 

5.         Az alapszervezet legfontosabb feladatai:

(a)               a helyi munkavállalók hatékony érdekvédelmének kialakítása, az érdek-képviseleti tevékenység elősegítése, szervezése,

(b)              a Munka Törvénykönyve és más jogszabályokban biztosított jogosultságok gyakorlása a kollektív szerződéssel és a munkáltatóval kötött egyéb megállapodásokban meghatározottak szerint, így különösen az adott munkáltatóval a törvényi feltételek megléte esetén helyi szintű kollektív szerződést köthet, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát gyakorolhatja a helyi ügyekben, gyakorolhatja a kifogás jogát az adott munkáltatónál az Mt. 23. és 29.§-a szerint.

(c)               a munkavédelmi szabályok és előírások betartásának ellenőrzése, illetve az abban való részvétel,

(d)              a munkavállalók rendszeres tájékoztatása jogaikról, a szakszervezet tevékenységéről, véleményük kikérése a munkavállalókat érintő ügyekben s annak képviselete a felsőbb szakszervezeti szerv, illetve a munkáltató felé,

(e)               elősegíteni a tagok szociális és munkahelyi körülményeiben felmerült problémák megoldását,

(f)               együttműködés a munkáltató megfelelő szintű vezetőjével a munkavállalói érdekek érvényesítésére,

(g)              az alapszervezet ügyrendjének elfogadása,

(h)              saját vagy a felsőbb szakszervezeti szerv határozatának és a munkáltatókkal kötött megállapodásainak végrehajtása, illetve betartása,

(i)                országos jelentőségű, a felsőbb szakszervezeti szerv döntési jogkörébe tartozó ügyekben javaslattétel és kezdeményezés,

(j)                a munkáltató által biztosított működési feltételek, technikai eszközök rendeltetés és megállapodás szerinti használata,

(k)              az alapszervezet vagyonának kezelése, a tagdíjfizetés megszervezése és ellenőrzése.

 

6.         Az Alapszervezet gazdálkodásának törvényességét a PEB felügyeli. Az Alapszervezet éves pénzügyi tervet készít, pénzügyi beszámolóját a PEB-nek megküldi.

           

7.         Az alapszervezetek – a jelen Alapszabály keretei között – önállóan választják meg a szerveiket és a tisztségviselőiket.

 

8.         Az Alapszervezet legfelső döntéshozó fóruma az Alapszervezet tagjainak összességéből álló taggyűlés. A taggyűlés feladata: az alapszervezet ügyrendjének elfogadása; a tisztségviselők, a választmány tagjainak megválasztása, indokolt esetben visszahívása; a tisztségviselők munkájának értékelése, az éves beszámoló elfogadása; a munkavállalói érdekek egyeztetése, közös álláspont kialakítása; döntés a tagfelvételről, kizárásról.

 

9.         A taggyűlés összehívásának rendjére, határozatképességére, a határozathozatal módjára és az üléseinek gyakoriságára, a meghívók tartalmára és kiküldésére jelen Alapszabály közgyűlésénél található rendelkezéseit kell alkalmazni.

            A taggyűlést a titkár vagy a bizalmi hívja össze.

 

10.       Amennyiben az alapszervezet tagjainak száma eléri a 10 főt, az alapszervezet taggyűlése titkárt választ. Az alapszervezet képviseletében a titkár jár el és felelősséggel nyilatkozik. Helyettesítését az ügyrend határozza meg. A titkárt a taggyűlésen megjelentek nyílt szavazással, egyszerű többséggel 3 évre választják meg.

 

11.       Amennyiben az Alapszervezet tagjainak száma eléri a 10 főt, az Alapszervezet tevékenységének irányítását, a szakszervezeti munka szervezését a titkár vezetésével működő vezetőség (szakszervezeti választmány) végzi. A vezetőség a titkárból, illetve a taggyűlés által nyílt szavazással választott tagokból álló 3-5 tagú testület, akiket 3 évre választ a taggyűlés. Szükség szerint, de legalább negyedévenként ülést tart.

            A vezetőség összehívása rendjére, határozatképességére, a határozathozatal módjára és az üléseinek gyakoriságára, a meghívók tartalmára és kiküldésére jelen Alapszabály Elnökségnél található rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

12.       A 10 főt el nem érő Alapszervezet esetében a taggyűlés a tagok közül egy bizalmit választ, aki képviseli az alapszervezetet az intézmény előtt, és ellátja az alapszervet operatív vezetését. A bizalmit a taggyűlésen megjelentek nyílt szavazással, egyszerű többséggel 3 évre választják meg.

 

13.       Az Alapszervezet legalább évente egy alkalommal taggyűlést tart. A taggyűlésen a titkár, illetőleg a bizalmi beszámol az Alapszervezet helyzetéről, a végzett munkáról és a gazdálkodás eredményéről.

 

XI. A Szakszervezet vagyona, gazdálkodása

 

1.         A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés a Szakszervezet vagyonát képezi.

 

2.         A Szakszervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag – a tagdíj megfizetésén túl – a Szakszervezet tartozásaiért nem felel.

 

3.         A Szakszervezet vagyona oszthatatlan. A tagsági viszony bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a Szakszervezet vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

 

4.         A Szakszervezet a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. A Szakszervezet gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

 

5.         A tagsági díjakat a Szakszervezet célja megvalósítása érdekében használja fel, illetve működési, fenntartási költségekre fordítja. A szakszervezeti alapszervezetek közvetlen részesedése az adott alapszervezet tagjai által fizetett tagdíjbevétel minimum 50%-a.

 

6.         A tagsági díjak 50%-át a szakszervezet működésének biztosításával kapcsolatos dologi kiadásokra és személyi jellegű kifizetésekre, 50 %-át a szakszervezet érdekérvényesítő funkciójának biztosítására kell fordítani.

7.         A Szakszervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el.

 

8.         A tagság díj mértékét a Közgyűlés évente állapítja meg. Az alakuló közgyűlés döntése értelmében a tagsági díj mértéke a bruttó jövedelem 1%-a, amennyiben jogviszonnyal nem rendelkezik a tag, fix összegű tagsági díjat fizet, amelynek mértéke: 1000 Ft. A tagsági díj mértékét a Közgyűlés évente felülvizsgálja.

 

9.         A Szakszervezet megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

 

10        A Szakszervezet működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a Szakszervezet gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást kell készíteni.

 

11.       A szakszervezeti gazdálkodás szabályait a gazdasági ügyrend tartalmazza. A gazdasági ügyrend szabályozza a tagdíjbefizetés és megosztás, a kötelezettségvállalás és elszámolás rendjét. A gazdasági ügyrendet a Közgyűlés fogadja el.

 

12.       A szakszervezeti vagyon kezelésével, utalványozással, házipénztár kialakításával, pénzmegőrzéssel és tárolással, a pénztárári nyilvántartások vezetésével kapcsolatosan a Közgyűlés pénzkezelési szabályzatot fogad el.

 

XII. Vegyes rendelkezések

 

1.         A Szakszervezet bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

2.         A Szakszervezet működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

 

3.         A Szakszervezet politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott, és a továbbiakban sem fog.

 

4.         A Szakszervezet megszűnik, ha a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja a feloszlását, illetve akkor, ha a bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.

 

5.         Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, a Polgári Törvénykönyv, valamint a Szakszervezet testületeinek határozatai, szabályzatai az irányadók.

 

 

Jelen egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályt a Szakszervezet a 2010. március hónap 26. napján tartott közgyűlésen fogadta el.

 

A Szakszervezet Közgyűlése az Alapszabály IX/2. pontját a 2011. november hónap 12. napján tartott általános tisztújító közgyűlésen az országos tisztségviselők személyi változásait érintő határozatával módosította.

 

Kecskeméten, 2011. november 12. napján

                       

 

 

 

                 …Gáspár István Tamás…                                 .….Mikulás Domonkos….      

                 A Szakszervezet új Elnöke                          A Szakszervezet leköszönő Elnöke

 

 

 

 

                   ……Budai Zoltánné…..                                  … Gáspár István Tamás…

                   A Szakszervezet Titkára                                        Jegyzőkönyvvezető

Kapcsolódó letöltések

FEKIDOSZ - Felekezeti Közoktatási Intézmények Dolgozóinak Szakszervezete
©2008 IntraComp